gyermekek megáldása: 1. Jézus cselekedete, mellyel tanítványai elutasító magatartása ellenére fogadja a kisgyermekes édesanyákat és megáldja a kicsinyeket (Mt 19,13-15; Mk 13,16; Lk 18,15-17). - Ikgr. A kk-ban a Jézus élete-ciklus része, v. miniatúra. Az újkorban önálló táblaképként is megjelent, főként a 16-17. sz. németalföldi és ném. fest-ben (Lucas Cranach, 1538; Van Dyck, 1650 e.). - 2. szentelmény, mellyel szülők v. papok gyermekeket áldanak meg. A Szentírásban az →elsőszülött megáldása; ~ a szülők →áldása esküvő és újmise előtt; ferences tp-okban Páduai Szt Antal ünnepén van a ~. **